Ez az eddigi legnagyobb tétel. Ebben tornyosul ki az eddigi eretnekségeim lényege.
Ebben a köz-Bay rendszerben az állam feladata a pénzek leosztása a közintézmények számára, és a pénznek elköltésének ellenőrzése.
Próbálom egy példával megvilágítani a dolgot:
Ma divatos téma az oktatásügy. Lássuk hát, hogyan működne egy oktatási intézmény gazdaságilag EPP országában.
Megjegyzések:
A köz-Bay szót az közbeszerzés és az e-bay szavak összekombinálásával készítettem. Az alapötlet pedig a két fogalom összekombinálása, és igen egyszerű:
Minden állami tulajdonú vállalat és közület minden beszerzését egy e-bayhoz (vaterához) hasonlatos rendszeren keresztül kell, hogy ellássa. A rendszer a pénzforgalmat pedig kizárólag a NAV által felügyelt számlák közt végezheti!
Az egymondatos ötlet rengeteg kérdést vet fel.
Kik árusíthatnak ezen a köz-Bay-en? Minden olyan vállalkozás, aki rendelkezik NAV által ellenőrzött számlával. Vagyis minden ma is létező formátumú vállalkozás, közület és minden ember is (akiket ügye a 2. eretnek húzással vállalkozóvá tettünk. Itt kicsit formálódik annak a húzásnak az értelme is)
Kik vásárolhatnak ezen a köz-Bay-en? Minden olyan vállalkozás, aki rendelkezik NAV által ellenőrzött számlával. Vagyis minden ma is létező formátumú vállalkozás, közület és minden ember is (ugye ez most kibővíti az állami kört, de azért kell, hogy mások is vásárolhassanak itt, hogy legyen elegendő tranzakció a rendszeren belül, hogy meg lehessen ítélni, minek mennyi az átlagos ára, illetve a visszajelzéseken keresztül az eladók megbízhatóságát)
Mit lehet venni a köz-Bayen? Az első időkben árút (pl. kréta) és egyszerűbb szolgáltatást (pl. 1 rendbeli mikuláskodás, 1 óra villanyszerelés, 1 nm vakolás), később az összetettebb tendereket is ide költöztetném (erről külön szeretnék írni, mert bonyolultabb).
Hogyan lehet regisztrálni a köz-Bayre? Akinek van NAV-nál vezetett számlája, az automatikusan (vagy egy online gombnyomással) ide is regisztrált.
Első gondolatként azt mondanám, hogy külföldi vállalkozások is egy ilyen implicit magyar alvállalkozáson keresztül kell, hogy kapcsolatba kerüljenek a magyar közületekkel, mert ellenkező esetben a rendszer lényege sérül.
Első gondolatként azt mondanám, hogy külföldi vállalkozások is egy ilyen implicit magyar alvállalkozáson keresztül kell, hogy kapcsolatba kerüljenek a magyar közületekkel, mert ellenkező esetben a rendszer lényege sérül.
Hogyan lehet árut / szolgáltatást feltölteni a köz-Bayre? Magánemberek akárcsak a veterára, ide is egyenként tölthetik fel. Webboltosok számára pedig kell legyen valami tömeges feltöltési interface.
A rendszer fontos eleme az átláthatóság / ellenőrizhetőség. Bizonyos erre hivatott hivatalok, és civil szervezetek ellenőrizhetik, hogy melyik hivatal, mikor mit mennyiért vásárolt. Szóval pl. az atlatszo.hu kaphat jogot arra, hogy az összes hivatal összes beszerzését analizálgassa. Megtudhatják pl. hogy mennyiért utazott / ebédelt valamely közjogi méltóság, amennyiben az a mi pénzünkön történt. Mennyiért vette ez vagy az iskola a krétát, miközben a kréta átlagos ára valamennyi volt a rendszerben. Az árak analízisét a beszerzések elindítása előtt a közhivatalnokok is kötelezően el kellene végezzék (sőt az analízishez segítséget is kérhetnének pl. valami erre tartott hivataltól vagy ezt felvállaló civil szervezettől), már csak azért is, mert a túl drágán való vásárlásért felelőssé tehetőek lennének! X% túlárazás felett már komoly szankciók járnának, a hírnév csorbulása mellett (mert van még magyar e hazában, akinek az is fontos). A lényeg, hogy az átláthatóság a rendszer alappillére (nem pedig esetleges kegy). A nem állami vállalkozások kereskedései természetesen csak az adóhatóság (esetleg bíróság) számára láthatóak.
Ebben a köz-Bay rendszerben az állam feladata a pénzek leosztása a közintézmények számára, és a pénznek elköltésének ellenőrzése.
Próbálom egy példával megvilágítani a dolgot:
Ma divatos téma az oktatásügy. Lássuk hát, hogyan működne egy oktatási intézmény gazdaságilag EPP országában.
Az EPP-ről elnevezett iskola kap a nagy központi pénzosztásból 100 fabatkát a számlájára, az iskola alapítványa az 1 %-okból kap másik 100 fabatkát, és mondjuk valami szponzor cég vagy a szülők is bedobnak 100 fabatkát. Mindezen összegek az iskola NAV kontrollált számlájára kerülnek. Innen az iskola csak a köz-bayen keresztül vásárolhat. Tegyük fel, hogy szükség van egy kiló krétára, van az iskolának egy már nem használt fénymásológépe (modernizált iskola ez) és fel kell újítani az egyik budit. A krétára rákeres az erre kiképzett kolléga, látja, hogy a jól bevált márka 1 és 2 fabatka közti áron érhető el. mivel megfontolt és óvatos, az 1 fabatkás melletti vásárlás gombra klikkel pöttyint (azt hiszem a klikket tartalmazó dolgokra allergiás szegény). A fénymásolót lefotózza, kiírja az adatait, meg hogy hány másolást mutat a számlálója. Majd betolja a köz-bay valet szolgáltatásba (itt a köz-bay rendszer automatikusan beárazza és meghirdeti a készüléket, amire simán lecsaphat pl. egy másik iskola vagy egy magángyűjtő). A budi felújítás miatt pedig meglátogatja a beszerzési tender indítása menüpontot.
A Kovács 13 János Bt. Az állami ellenőrző intézet egyik beszerzési tenderét nyerte meg tavaly. Erre készített egy automatikus elemzést, ami napi rendszerességgel vizsgálja az adónkból finanszírozott intézmények túlárazott költéseit. Csodák - csodája, ma sem tűnik fel a listán az EPP-ről elnevezett iskola.
Megjegyzések:
- A nagyobb közbeszerzésekről (tenderek) egy másik posztban írok.
- Kivételek persze lesznek. Pl a Hadügy az írószerbeszerzését a köz-Bayen kell, hogy intézze, de a tankot azért nem itt vesszük (először még nem).
- A módszer segítségével elkerülhetőek az olyan dolgok, mint pl:
http://gepnarancs.hu/2016/02/miert-ragaszkodnak-annyira-a-klik-hez/#.Vsn7k7TPzmy.facebook
ergo az ötlet Magyarországon soha semmilyen formában nem valósulhat meg. Ha valamiben, ebben konszenzus lesz a tűz közelében ülök közt. - A valet szolgáltatás az e-bayen létezik! szíval nem mese, nem ámítás. http://www.ebay.com/s/valet