Hozzáállás a problémákhoz.

Egyik kedvenc történelem, amit még a Szatmáry Zoltán professzortól (aki 1990-ben volt a KFKI főigazgatója) hallottam egyetemista koromban, majd amikor ott dolgoztam, magam is tapasztalhattam az alap problémát:

A KFKI területét úgy érdemes elképzelni, mint egy magas fallal körülvett nagy erdős területet, ahol az épületek olyan össze-vissza helyezkednek el, mintha egy óriás zsákjából potyogtak volna ki. Az utak köztük meg, mintha egy óvodást kértünk volna meg, hogy kötözze össze a házikókat. A környezet kellemes és szép, az elrendezés pedig szerintem nagyon hangulatos. Ha ebédelni kell menni, akkor kicsit kanyargunk a fák között, hol mókust látunk, hol valami énekesmadarat. Viszont ha a legrövidebb idő alatt kell eljutni az egyik épülettől a másikhoz, akkor bizony át kell vágni az erdőn, és ha sokan vágunk át ugyanott, akkor bizony letapossuk a füvet.

A korábbi vezetés erre a problémára egy sor ellenintézkedéssel válaszolt, kitették a fűre lépni tilos táblákat, amit vagy észrevettek az emberek vagy inkább nem, de sok foganatja nem volt az biztos. Sövényt ültettek, amire az emberek azzal reagáltak, hogy átjárókat tapostak bele. Korlátokat raktak a kritikus helyekre, ami már kicsit hatásosabb volt, ezeket már meg kellett kerülni az embereknek volt, aki jobbról került volt, aki balról, így egy helyett már két helyen taposták le a füvet, de eredményként könyvelhető el, hogy az eredeti ösvényen újra kihajthatott.

Amikor a főigazgatói székbe került a Szatmáry prof. Egy másik megoldást választott. Ahol az emberek átjártak, oda vitetett egy rakat beton járólapot, és a korlát árának a feléből csináltatott egy ösvényt, amin a dolgozók átsétálhattak. Probléma jó időre letudva: az emberek szabályozottan mennek ide-oda, a füvet sem kell újraültetni, és a korlátok / táblák árát is lehet értelmes dolgokra fordítani, pl. ültetni pár virágot az ösvény mellé.

A ma Magyarországa már rég túllépett a fűre lépni tilos táblákon, már ki vannak taposva az átjárók a sövényben a korlátok mindkét oldalán, sőt már biztonsági őrök vigyázzák a korlátokat, sokszor némi baksisért maguk segítik az átmászást (Ezt máshol korrupciónak hívják), és ráadásul számtalanszor látni, hogy azt a néhány törvénytisztelő szerencsétlent baszogatják, akik megpróbálják a kijelölt kerülőúton elérni a céljukat.

Vágyom rá, hogy egy olyan Magyarországon élhessek, ahol ösvény épül két „pont” közé, ha az egyikből a másik törvényesen elérhető, és a biztonsági őrök azért vannak, hogy segítsenek átkelni az ösvényen. Természetesen a tiltott célok irányába indulókat továbbra is szankcionálni kell, de ha egy cél legális, akkor legyen oda könnyű út. Ezzel a korrupció is értelmét veszti, és a polgár is azt érzi, hogy jó itt élni.

Elöszó

Mindig, amikor kifakadok a hivatalok faszságain valakinek, megkapom, hogy én hogy csinálnám jobban.  Emiatt kezdtem el azon gondolkodni, hogy hogy lehetne jobbá tenni az országot.


Képzeljük el,  hogy Én lettem a miniszterelnök 100 % felhatalmazással, mit csinálnék. Aki arra asszociál, hogy az egész arról szól, hogy szerintem mit kellett volna tennie Orbán Viktornak 2010-től mostanáig,az sem jár feltétlenül rossz nyomon.

Évek óta rágódok már ezen a "mi kéne, hogy legyen" gondolatkörön, de arra hamar rájöttem, hogy nem igazán akarom pofozgatni azt ami most van,  inkább kezdenék mindent elölről.  Az alapoktól építeném fel az országot. A Manager énem azt mondja erre: BPR.

Sok ötletem van, vannak köztük vadak is, de nagy részük valahol összeér, és együtt egy logikus egészet alkotnak. Mint ahogy a fura alakú legó kockákból kialakul egy legó vár.

Ennek az  alapjaitól felépített elméleti világnak a kis legó kockái adják majd a Blog gerincét. Emellett beleraknák pár aktuális témát is. kiderül idővel mi lesz túlsúlyban



ja, és:  EPP for PRESIDENT

Egy gondolat a politikai elit lopásáról szóló cikkhez

Ma olvastam egy érdekes cikket:

http://gepnarancs.hu/2015/11/lehettunk-volna-svajc/

A cikk elolvasása után egyik szemem sír, másik meg üveg. Örülök, hogy van az országban olyan település, ami egy kicsit "svájcabb", és remélem lesz még több, köztük az én lakóhelyem is. A személyneveket tartalmazó részt egyenlőre nem kommentálom, viszont kiegészíteném a cikket egy gondolattal. 

Mostanában slágertéma  a politikai elit és a lopás. Vannak akik szerint a túl/alul árazásokkal, offshore cégek bevetésével és egyéb trükkökkel a pénzek mintegy 50 % - át elsinkófálják. Mások szerint van az 70 is. Én nem tudom megítélni mennyi a valós százalék, de mindenképpen sok.

A közpénzek "Kreatív felhasználása" amióta az eszemet tudom gond kicsiny országunkban, és számomra is egyértelmű, hogy tenni kell ellene. De ne felejtsük el, hogy van nagyobb baj is, aminek a megoldása nélkül "halottnak a csók" a lopás megszüntetése. Mégpedig az,  hogy az el nem lopott összegeket dilettánsok rosszul / hülyeségekre használják fel! Amivel persze szinten minket rövidítenek meg, és elérik, hogy a pénzek közel 100 %-a vesszen kárba.

 

10 éve is van már,  hogy halottam egy viccesnek szánt történetet, ami arról szólt,  hogy mindenhol lopnak, csak nem mindenki bánja. Direkt nem viccként adom elő, mert én nem tudok jóízűen nevetni az ilyesmin. A "poén" lényege az volt, hogy Németországban is lopnak, ellopják az útépítésre szánt pénz 20 %-át, a maradék 80-ból pedig megcsinálják és fenntartják a világ legjobb útjait, míg Magyarországon ellopják a 80 %-ot a maradékból meg tönkre vágják azt is, ami eddig jó volt.

Próbálom szemléltetni a mondanivalóm lényegét:

Tegyük fel, hogy ma az útfelújításokra / korszerűsítésekre  szánt pénzek 50 %-át ellopják. A maradékot pedig olyan célokra használják, mint pl: 

• a közlekedők számára fontos utak közül mindig legyen felbontva olyan, ami fenntartja a konstans közlekedési káoszt.  
• Ahova lámpás kereszteződés lenne indokolt ott mielőbb kiépülhessen egy körforgalom és vica -versa
• Legyen olyan szemkiverő fényerő fokozatra állított ledes tájékoztató panel az utak felett, amelyekre ki lehet írni, hogy "torlódás!" akár van torlódás akár nincs, hiszen mi van,  ha magadtól nem jössz rá, miért nem tudsz haladni!.  

Ha holnap egy tündér varázsütéssel megtéríti vezetőinket, és a pénz 100%-át fordítanák a köz fent részletezett "érdekeinek" kielégítésére jobban járnánk? Hát nem! Csak ezentúl kétszer ennyi helyen akadályoznák a forgalmat a lapáttámasztó brigádok, így a fényreklám táblákra a torlódás szó elé azt is kiírhatnák, hogy konstans. 

Összefoglalva: a explicit lopások mellett arra is oda kéne figyelni, hogy a pénzeket értelmes dolgokra és effektíven költsük el, netalántán még olyan vajákosságokat is figyelembe kéne venni, mint fenntarthatóság, karbantartás,  megtérülés...  

Hogy mi az aminek értelme van, az persze nehéz kérdés, sajnos ami jó az egyik csoportnak, az nem mindig lelkesíti a másikat. De ez már egy másik témakör.